Lassan 2 hónapja élek a hajón, és gyakorlatilag minden nap 3-4-5x látogatom a konyhát mert odahúz a hasam :)
Így volt alkalmam alaposan kiismerni a választékot és a lehetőségeket. Nagyon korrekt választék van, és minőségi ételek, de azért a hazai ízek hiányoznak. Egy jó lebbencsleves, töltött káposzta, bográcsos lecsó, rántott csirke, mákos guba... Itt eleinte rengeteg halat ettem, főleg nyers lazacot meg mittudoménmilyen halakat, de mostanában már nem csúszik annyira. Viszont tegnap is és ma is volt egy olyan fogás, ami miatt most tollat ragadtam, hogy elismerőleg szóljak a konyhafőnök ízléséről, és ez nem más, mint egy hatalmas, egyben főtt-füstölt sertéscomb (vagy csülök, de szerintem inkább comb, mert marha nagy volt)! Egyébként szerintem nem csak nekem ragadta meg a fantáziámat, hanem sokakét, mert hiába volt óriási nagy, pár óra múlva már csak a csontja maradt a pulton, morzsányi hús nélkül (az utolsó morzsákat én szedtem össze)...
Eszembe is jutott egy-két régi emlék egy bőrös malacsültről egy lagziban, egy disznótorosról Budakalászon, hmm... :)
Állítólag holnap is lesz, már kíváncsian várom... :)
Budakalászon? A Schiszl kocsmában, pardon már bórház, hióta kész a pincézet is a hegyoldalban.
VálaszTörlésAzon a bizonyos esküvön nem a "Kiss Laci" szerb zenekara húzta a nótát, mert akkor az fenomenális mulatság lehetett.
"peferenc"
Dede, szerintem ott :) de nem veszek rá mérget, mert igen régen történt...
VálaszTörlésBátyám lakott akkoriban Budakalászon egy ideig, és ő invitálta meg a családot, és fantasztikus disznótorost kaptunk a pincében.
Az esküvő máshol és máskor volt, de ott is volt malac amit megtartottam jó emlékezetemben :)
Illetve Haraszti Liliéknél is néha, nyami :)