Utolsó nap Tamerán

Ma szombat van, 2022 november 12. Ez az utolsó teljes napom a Tamera közösségben... Egy kis összefoglaló...

A legfontosabb élményem az, hogy nagyon gyógyítónak érzem egy olyan közösségben élni, ahol figyelmet fordítanak az érzelmi munkára. Nekünk például ötször is volt olyan programunk (12 nap alatt) ahol az emberek a nyilvánosság (mármint a mi kb 35 emberünk) előtt beszélhettek a bennük lévő érzésekről-gondolatokról (egy- egy ilyen alkalom kb egy órás volt, tehát távolrólsem mindenki került sorra). Egyszer én is felszólaltam, amikor kifejeztem hogy nem érzem magam biztonságban a megosztó körben mivel nincsenek érzelmi biztonságra törekvő szabályok (pl a hibáztatás kerülése). 

Olvastam valahol, hogy az (érzelmi) sérüléseinket kapcsolatokon keresztül szerezzük, tehát gyógyulni is kapcsolatokon keresztül tudunk a legjobban. Most itt ez valóságos lehetőségnek tűnik, de nekem több időre lenne szükségem, kb 2-4 honapra...

Már többször is éltem közösségben (pl Besito ház, Silja Serenade hajó), de ez az érzelmi munka sajnos hiányzott, most visszatekintve így látom.

A csoport összetartozása szempontjából remeknek bizonyult hogy minden munkanap kb 3 órát együtt dolgoztunk, nekem is több szorosabb ismeretségem keletkezett ezekben a munkákban.

Az alvás eleinte nehezen ment, részben a hideg miatt, részben mert nem szoktam sokágyas hálóban aludni, de most már belejöttem (fulhallgatóval, ha horkol valaki)...

Azt vettem észre, hogy gyakran van olyan élményem, hogy "kicsi" vagyok és rajtam kívül mindenki "nagy", amikor nincs önbizalmam egy adott szociális helyzetben, akár egy kötetlen beszélgetés is lehet ilyen. 

Egy mérgező gondolati program is előjött, illetve kicsit mögé láttam: a tipikus "nem vagyok elég jó". Sokszor szoktam ezt gondolni/érezni magamról, és hiába tudom, hogy márpedig sokmindenben jó vagyok... Itt Tamerán beugrott egy emlék amikor mondják nekem, hogy Milán, te lehetnél annyival jobb is! (Ha pl szorgalmasabb lennél) 

Lehet, hogy ez van a mérgező "nem vagyok elég jó" gondolat mögött? 

Vegyes képek

Néhány kép az elmúlt napokból:

Van egy hely ahova a mosott ruhákat akasztjuk íme: 

(Minden nap a zuhany alatt kimosom az előző napi pólót stb, és ide kiterítem)

Ez a rét van a házunk előtt:

Tegnapi reggeli:

Tegnap volt az utolsó munkanapunk! Ahhoz képest, hogy minden nap csak kb 3 órát dolgoztam, elég kimeritőnek éreztem... Tegnap egyébként pont energikus voltam, birka trágya komposztot villáztam, idáig ez a munka tetszett a legjobban, valahogy azt éreztem, hogy van látszatja annak amit csinálok:)

Biirka trágya komposzt villázás, katt a linkre!

Érzéki/erotikus vezetett esti program

Két vagy három napja az egyik itt dolgozó önkéntes szervezett egy "Temple night" programot, amit közérthetően fogalmazva talán érzéki/erotikus vezetett programnak lehetetne nevezni. Attól erotikus, hogy az emberek közötti érzéki-erotikus-szexuális jellegű kapcsolat/kapcsolódás/érintkezés van a fókuszban. Ez kb azt jelenti, hogy a facilitátor által fokozatosan felépített "játékok" mentén lehetőség van egymással találkozni és ezekben a találkozókban nincs megtiltva a szexuális jellegű közeledés és megnyilvánulás (természetesen közös akarat vagyis konszenzus esetén), pl akár csókolózás vagy felizgulás (de meztelenség nélkül).

Én már sokszor voltam hasonló eseményen, de itt most az este nagy részében nagyon pánikban voltam... Először egy egyszerűnek tűnő szerepjáték miatt kezdtem szorongani (az egyikünk pl könyörög a másikunknak hogy mosogasson el és a másik folyton nemet mond - ezzel a nemet mondást gyakoroltuk játékos formában) . Ugy éreztem nem tudom ezt felszabadultan játszani, a szerepjáték jellege miatt. Később pedig volt az élményem, hogy a nők kb levegőnek néznek engem és ettől nagyon hamar elszállt az önbizalmam.

Azt éreztem hogy kb 5 éves vagyok, kicsinek éreztem magam és hogy "nem vagyok elég jó".

Óriási szerencsémre volt egy olyan sarok a teremben amit azoknak tartottunk fenn akik elveszve érzik magukat - egy hangulatos kanapét készítettünk egy szép sárga takaróval és hát az este egy jó részét ott töltöttem, többnyire másod- vagy harmadmagammal (Összesen kb 25en lehettünk plusz a vezető).

Ez egy menedék hely volt tulajdonképpen és az egyik ismerősömtől még támogatást is kaptam ott beszélgetés és baráti/szülői érintés formájában, ez nagyon jól esett, ezúton is köszönöm neki! :)

Egy jó idő után ki tudtam jönni onnan, és táncolni is tudtam és persze irigyekdve néztem a csókolózó párokat :) 

Ez az élmény szemfelnyitó volt számomra: pánik helyzetben fel lehet vállalnom hogy pánikban vagyok és (jelképesen legalábbis) elvonulni a pánik sarokba, majd vissza is lehet jönni onnan.

Halleluja! :)

Vaddisznók és "A Forrás"

Tamera egyik identitása az Erőszakmentesség. Ennek példája ahogy a vaddisznókat és a patkányokat kezelik: megpróbálnak békésen egymás mellett élni velük. A vaddisznókkal nekem nem volt gondom (Lásd a videót) de a patkányok a hálóteremben szoktak mászkálni éjszaka és kirágták a testápolós tubusomat...!

Tamerán néhányan szellemi/spirituális szinten kommunikációt folytatnak az állatokkal az együttélés elősegítése érdekében, erről még előadást is hallgattunk, tehát elég hangsúlyos témának tűnik. 

Vaddisznók, kattints a linkre!

Vaddisznók

Tegnap oliva bogyó szüreten voltunk, és a környéken van egy nagyon szép zenélő sziklakert plusz forrás és tó!

Eltoltottem ott egy fél órát egyedül, jó volt nyugiban lenni a folytonos csoport élmény után...

Oliva szüret:

A Forrás , kattints a linkre!

A Forrás

Munka a földeken

A "Golden Autumn" program keretében (amin Tamerán részt veszek) minden hétköznap délelőtt kb 3 órát dolgozunk a Tamerai földeken (140 hektár ami 1,4millio négyzetméter, vagyis hatalmatmas területű).

Múlt héten két napot facsemeték ültetésével töltöttem, majd egy napot a 15 évvel ezelőtt ültetett fák műanyag védő burkának eltávolításával.

Tegnap és ma pedig a zöldségkertben, répa szüreteléssel, répa mag ültetéssel, illetve gyomlálással telt a 3 óra...

Tamera (számomra meglepő módon) mindössze csak kb 3-5%-ban önellátó étel szempontjából. Úgy tudom nincs elég víz hozzá, illetve az embereket sem foglalkoztatja (az utobbi években) az önellátás témája.

(Mindenki maga választja hogy mivel akar itt foglalkozni)

Íme néhány fotó

Szedem a répát 

A zöldségkertben csak a 40 fős nagy csapat kis része dolgozott csak, a többiek máshol kaptak munkát.

Tarackbúza gyomnövényt ástam, nagyon akar élni!!

Délután egykor kihozták az ebédet a földre, ez nagyon kedves gesztusnak éreztem! 

Vegán ebéd, vagyis csak növények!

Finoman foznek, külön egy önkéntes csapat főz 90 emberre...

Bori és a Fórum

Azt hiszem megtaláltam az egyik fontos embert aki miatt Tamerára jöttem… Bori (Barbara  Kovats, apai részről magyar) már több évtizede itt lakik, és tegnapelőtt is és ma is bemutatta nekünk a Fórum (Zegg Fórum) nevű folyamatot. Ez egy közösségi önismereti technika ahol egyvalaki a kör közepére áll és őszintén beszél az aktuálisan őt legerősebben foglalkoztató gondolatokról, belső vagy külső konfliktusról és benne lévő érzésekről (de kicsit kívülről is nézve magát, hogy ne ragadják őt el teljesen az érzelmei), egy tapasztalt facilitátor vezetésével. A többiek figyelik, hallgatják őt, a facilitátor szükség esetén kérdésekkel inspirálja a beszélőt. A folyamat 5-10 percig tart általában, ezután visszajelzések következnek a hallgatóság részéről, szintén úgy hogy a visszajelzést adó beáll a kör közepére. A középen állás, mint egy színpad más lelkiállapotba hozza a beszélőt illetve a hallgatóság is jobban tud így figyelni és ezzel támogatni őt. Fontos a biztonságérzet illetve a bizalom kiépítése, ezek nélkül nem lesz őszinte a folyamat. Illetve fontos hogy legyen egy közös víziója a résztvevőknek ami miatt hajlandók részt venni a fórumon. Ez a technika persze önmagában nem oldja meg az adott helyzetet / konfliktust, de a beszélő többet fog tudni magáról illetve a benne zajló gondolatokról utána, mint előtte. Illetve önmagában az is fontos változást hozhat, hogy figyelő és támogató emberek körében beszélhet magáról. 

Hasonló technikákat én is használok már jó ideje a csoportokon ahova járok, de pl nem szoktunk beállni középre.

Bori szerint a Fórum célja egyúttal az is, hogy megtudjuk milyen is az emberi lény mindenfajta aspektusból nézve és ezzel a tudással felvértezve építsünk egy társadalmat ahol ez a komplex ember otthonra tud lelni.

Egy Fórum általában egy óra hosszú, ezalatt 2-3-4 főszereplő "performance-a" zajlik le.

Nekünk ma volt a második ilyen Fórum alkalmunk, mindkétszer komoly témákat hoztak be, van aki a csoportunktól való kívül állásáról beszélt, van aki a romantikus kapcsolata elvesztéséről a kapcsolat kinyitása után, van aki az életbeli eveszettség érzéséről.

Az alábbi kép nem a mi csoportunkon készült, de a helyszín hasonló. Mi kevesebben vagyunk, kb 35 ember.

"Golden Autumn" a Tamera közösségben

Ismét tollat ragadok, mert egy tartalmas és izgalmas útra kerekedtem: jelentkeztem a "Golden Autumn" című kéthetes programra a Tamera közösségbe. Kedden érkeztem, most vasárnap van, tehát már 6 napja itt vagyok, de csak most kezdtem blogolni.

Tamera egy immár 40(!) éve működő együtt élő és dolgozó közösség Portugáliában. A fő célkitűzésük eredetileg a földdel való barátságos együttműködés volt, újfajta földművelés, újfajta vizgazdálkodás. Azonban hamar kiderült, hogy a konfliktusok nagyon megnehezítik a hatékony munkát, ezért a fókuszt kiegészítették az emberek közötti barátságos együttműködéssel (ennek egyik példája az un. "Fórum", erről irok majd máskor). Harmadik célkitűzésük a szexhez és szerelemhez való progresszív hozzáállás (ennek egyik példája az un "love bungalow"-k, erről is írok majd)

Engem elsősorban a konfliktuskezelés illetve a közösség hosszú távú fenntartása érdekel, ezt szerettem volna az élő példán keresztül látni és hallani...

Az eddigi 6 napon persze már sok minden történt, majd apránként leírom...

Íme az elmúlt heti programtáblázat, lásd a képet!

Ma Tamera egyik szellemi központjában jártam, az un. Stone Circle-ben, lásd a videót az alábbi linken!

Kő kör Tamerán