Én már sokszor voltam hasonló eseményen, de itt most az este nagy részében nagyon pánikban voltam... Először egy egyszerűnek tűnő szerepjáték miatt kezdtem szorongani (az egyikünk pl könyörög a másikunknak hogy mosogasson el és a másik folyton nemet mond - ezzel a nemet mondást gyakoroltuk játékos formában) . Ugy éreztem nem tudom ezt felszabadultan játszani, a szerepjáték jellege miatt. Később pedig volt az élményem, hogy a nők kb levegőnek néznek engem és ettől nagyon hamar elszállt az önbizalmam.
Azt éreztem hogy kb 5 éves vagyok, kicsinek éreztem magam és hogy "nem vagyok elég jó".
Óriási szerencsémre volt egy olyan sarok a teremben amit azoknak tartottunk fenn akik elveszve érzik magukat - egy hangulatos kanapét készítettünk egy szép sárga takaróval és hát az este egy jó részét ott töltöttem, többnyire másod- vagy harmadmagammal (Összesen kb 25en lehettünk plusz a vezető).
Ez egy menedék hely volt tulajdonképpen és az egyik ismerősömtől még támogatást is kaptam ott beszélgetés és baráti/szülői érintés formájában, ez nagyon jól esett, ezúton is köszönöm neki! :)
Egy jó idő után ki tudtam jönni onnan, és táncolni is tudtam és persze irigyekdve néztem a csókolózó párokat :)
Ez az élmény szemfelnyitó volt számomra: pánik helyzetben fel lehet vállalnom hogy pánikban vagyok és (jelképesen legalábbis) elvonulni a pánik sarokba, majd vissza is lehet jönni onnan.
Halleluja! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése