Újra itthon vagyunk, megjártuk a távoli (vagy inkább közeli) Horvátországot, és épségben hazaérkeztünk, lebarnulva, kipihenve, belakmározva tejberizzsel, stb.
Na de ne menjünk a dolgok elébe, csak szép sorban: kezdjük a leutazással!
Jó rossz szokásunkhoz híven nem foglaltunk előre szállást, sőt, az úticélunk is csak az utolsó napokban derült ki: Novi Vinodolski.
A helyszínre leérve bevetettük magunkat az első utazási irodába, szálláskeresési céllal.
2 perc múlva már az utcán is voltunk, ugyanis szabad szállásuk 6 ember számára na az nemvolt.
Nem baj, mert a következő utazási irodában is így jártunk, sőt a harmadikban is!
Ajjaj...
Ekkor Dávid előhozakodott a farbával: ő már kinézett 3 tuti helyet odahaza interneten, de otthonhagyta a telefonszámokat!
Szuper.
Sebaj, egy 4. utazási irodában (ahol szintén nem tudtak persze jó hírrel szolgálni) kinéztük még egyszer azt a 3 tuti helyet, és fel is kerestük őket személyesen, itt jön az első kép is, ahol éppen a térképen nézegetjük, hogy hova is kell mennünk...
A szállást megtaláltuk, de sajnos az interneten már elavultak voltak az adatok, mert teltházuk volt éppen!
És ugyanez a másik 2 szállásal is...
Na most mi legyen?
Kupaktanács:
A nagy izgalmakban Dávid megéhezett, ki is túrt egy szendvicset a hűtőtáskájából:
Renó pedig kunyizott egy kis csipszet Dávidtól, aki szerencsére úgy látszik fel volt készülve az ilyen esetekre:
Itt a tengerpart, kajánk is van, minek ide szállás?
Gyerekek, találtam egy tuti üres kecót, ott a szigeten!!!
Na akkor menjünk kicsit beljebb a szárazföldre, hátha itt lesz valami kiadó sufni...
becsöngettünk mindenhova, de sehol semmi.
Milán: én márpedig ittmaradok, punktum!
Jaroslav bácsi is próbál segíteni, hívja a rokonokat az Antarktiszon, de ott is épp telt ház van:
És ekkor a 623. irodában végre szerencsénk volt!
Kiutaltak nekünk egy megfelelő kéglit, itt látszik a képen a lépcső és a tenger a bejáratból fényképezve!
Folyt köv: hogyan főztünk 1 hétre elég tejberizst?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése