Azt hiszem megtaláltam az egyik fontos embert aki miatt Tamerára jöttem… Bori (Barbara Kovats, apai részről magyar) már több évtizede itt lakik, és tegnapelőtt is és ma is bemutatta nekünk a Fórum (Zegg Fórum) nevű folyamatot. Ez egy közösségi önismereti technika ahol egyvalaki a kör közepére áll és őszintén beszél az aktuálisan őt legerősebben foglalkoztató gondolatokról, belső vagy külső konfliktusról és benne lévő érzésekről (de kicsit kívülről is nézve magát, hogy ne ragadják őt el teljesen az érzelmei), egy tapasztalt facilitátor vezetésével. A többiek figyelik, hallgatják őt, a facilitátor szükség esetén kérdésekkel inspirálja a beszélőt. A folyamat 5-10 percig tart általában, ezután visszajelzések következnek a hallgatóság részéről, szintén úgy hogy a visszajelzést adó beáll a kör közepére. A középen állás, mint egy színpad más lelkiállapotba hozza a beszélőt illetve a hallgatóság is jobban tud így figyelni és ezzel támogatni őt. Fontos a biztonságérzet illetve a bizalom kiépítése, ezek nélkül nem lesz őszinte a folyamat. Illetve fontos hogy legyen egy közös víziója a résztvevőknek ami miatt hajlandók részt venni a fórumon. Ez a technika persze önmagában nem oldja meg az adott helyzetet / konfliktust, de a beszélő többet fog tudni magáról illetve a benne zajló gondolatokról utána, mint előtte. Illetve önmagában az is fontos változást hozhat, hogy figyelő és támogató emberek körében beszélhet magáról.
Hasonló technikákat én is használok már jó ideje a csoportokon ahova járok, de pl nem szoktunk beállni középre.
Bori szerint a Fórum célja egyúttal az is, hogy megtudjuk milyen is az emberi lény mindenfajta aspektusból nézve és ezzel a tudással felvértezve építsünk egy társadalmat ahol ez a komplex ember otthonra tud lelni.
Egy Fórum általában egy óra hosszú, ezalatt 2-3-4 főszereplő "performance-a" zajlik le.
Nekünk ma volt a második ilyen Fórum alkalmunk, mindkétszer komoly témákat hoztak be, van aki a csoportunktól való kívül állásáról beszélt, van aki a romantikus kapcsolata elvesztéséről a kapcsolat kinyitása után, van aki az életbeli eveszettség érzéséről.
